Az adagokat így számoljuk ki, hogy minden vendégre jusson, ezért 2 főre írom le (mindenki maga szorozza fel igény szerint, de zárójelben beírom az ünnepi asztalra készülő nagyobb mennyiségeket):
3 héjában főtt burgonya (1 kg burgonya)
1 savanykás alma (2 savanykás ízű alma)
2 főtt tojás (4-5 főtt tojás)
1 hagyma aprítva 1-2 hagyma
2 csemege uborka (3-4 sav. uborka)
100 g főtt vagy konzerv zöldborsó (1 kisebb zöldborsó konzerv)
1-2 főtt sárgarépa (3 főtt srépa)
só
bors
150 g majonéz
200 g főtt csirkemell (lehet hús nélkül és helyette aszalt szilvával-, ahogy én is cselekedtem jelen esetben) vagy párizsi, esetleg virsli apró kockára vágva. (kb 500 g)
Amikor már mindent megpucoltunk és felaprítottunk, akkor elegyítjük a hozzávalókat egy nagyobb tálban és még mielőtt a majonéz belekerülne! sózzuk és borsozzuk ízlés szerint.
MAJONÉZ:
200 ml olaj
2 nyers tojás sárgája
1/3 teáskanál só
1 tk porcukor (saját ízkombinációm)
1/3 teáskanál mustár
6 %-os ecetből 5-6 ek (eredetileg 1 ek)(vagy citromlé)
Botmixerrel vagy mixerrel a legegyszerűbb készíteni- alacsony fordulaton. Vagy manuálisan habverővel...
Az "Olivier" saláta megteremtője Lucien Olivier volt, a francia gasztronómiai dinasztia dicsőséges sarja, legkisebb fia. A XIX. sz. 60-as éveinek elején tulajdonosa és séfje lett Moszkvában egy igazi párizsi konyhát vivő étteremnek, az Ermitázs-nak (Hermitage). Amikor csökkent a kívánt vendégek száma az étteremben, akkor valami új étellel kellett előrukkolnia. Így született meg az Európa szerte ismert és népszerű róla elnevezett saláta…
„Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta.” (Rejtő Jenő)
Az eredeti recept tartalma azokban a „szép” időkben- nyírfajd, kaviár, homár, rák, friss és csemege uborka, tojás, saláta és kapribogyó volt! Manapság már nehéz lenne az összetevőket megszerezni :)
Később a nyírfajdból csirkehús (vagy borjú) lett. A szovjet idők ínsége és az életmód hozta, hogy a csirkét olcsóbb fajta (proletár)főtt kolbászra cserélték. Készítik almával vagy anélkül, friss uborkával ecetes helyett, de előfordul nyelvvel is, amit babérlevéllel megfőznek, majd vékony csíkokra vágnak, vagy például aszalt szilvával készítve ünnepélyesen pikáns és ízletes…
Böjt idején a hús helyett gombát használnak és a tojás is elmarad.
Az eredeti, igazi, arisztokratikus recept titkát Monsieur Lucien Olivier 1883-ban magával vitte a sírba.
Franciaországban és Törökországban 1917 után jelent meg emigráns környezetben a népszerű „orosz saláta”. A mi családunkban pedig francia saláta néven készült. Érdekes sajátossága eme salátának, hogy az egyetemi diákok asztalától a gazdag éttermi asztalokig- mindenütt megtalálható! Időnként talán ráunva- rövid időre feledésbe merül, aztán újra és újra reneszánszát éli.
Ahány ház, annyi Olivier saláta, de egyben megegyeznek, mind finom!
TÖLTÖTT CSIRKEMELL
A csirkemellet vastagabb szeletekre vágtam, majd mindegyikben egy zsebet alakítottam ki éles késsel. Így előkészítve vettem ki a mélyhűtőből. A szokásos módon készítettem csirke-fasírtot (tartani kell a diétát), betöltöttem a zsebekbe és a többit kis pogácsának kisütöttem. A töltött zsebeket megtűztem felébe tört nádpálcikákkal, sóztam, borsoztam volna, de ez most elmaradt fent nevezett ok miatt, és a serpenyőben a vagdalt hús társaságában készre sütögettem, időnként megforgatva.
vicuska13.blogspot.hu
