Üdvözöllek a blogomon!



Keresés ebben a blogban

Közreműködők

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: grúz recept. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: grúz recept. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. július 24., kedd

GRÚZ TKEMALI SZILVASZÓSZ HÚSOK, HALAK MELLÉ, TÉLÉRE

A világosabban van alma és menta, az élénkebb színű az első adagból van.


Kedves ismerősöm tkemali szószt főzött ma be, már másodjára idén, kérésemre és nagy örömömre elküldte a receptjét is.

Az ősi hagyományokon alapuló, és azt megőrző, grúz étkezés elképzelhetetlen szószok nélkül, az európai szószoktól eltérően ezek növényi alapúak. Közülük én a legelterjedtebb adzsikát, a tkemalit és a dióalapú szacivit ismerem és kedvelem.
Ez a savanykás, Grúziában nagyon népszerű szósz tkemali-szilvából (más néven: mirabolán, mirabella, cseresznyeszilva, paradicsomszilva, de viccesebb néven- fosóka, lotyóka (éretten lepottyan és szétlottyan)) készül. Különböző színű lesz a szósz, attól függően, hogy milyen fajta szilvát szerzünk be hozzá- zöldet, sárgát, pirosat, és milyen fűszereket használunk fel- frisset vagy szárítottat.
Pofonegyszerű és gyors az elkészítése!

Utólagos megjegyzés: Pár nap eltéréssel készítettem még egy adagot, kicsit más hozzávalókkal. Egyik jobb lett, mint a másik :) A recept végén írom, mi került bele még!

Hozzávalók egy kiló mag nélküli szilvára számolva (nagyobb adaghoz felszorozzuk a mennyiséget):

1 fej fokhagyma gerezdjei
1 csípős paprika (a csípősséget mindenki maga szabályozza be ízlése szerint)
2 kisebb édes paprikát is beletettem
1 pohár víz
1 teáskanál darált koriandermag
100 g korianderzöld (kinza)
80-100 g petrezselyemzöld
0,5 teás- vagy mokkáskanál édes (lehet csípős) darált paprika
1 evőkanál só
1-2 evőkanál cukor (ízlés szerint, a legvégén, megkóstolva a szószt, még adtam hozzá 1 evőkanálnyit)
1 teáskanál olaj a tetejére, én kihagytam, elfelejtkeztem róla :)

Sok recept létezik, ízesíthető pl. fahéjjal is, gyarapítható almával és paradicsommal stb.
Előkészítettem egy dl méretű kis üvegeket (pl. mustáros, tormás megfelelő), alaposan kimostam, a fedőket ki szoktam főzni vízben, melyhez egy kanálnyi ecetet is adok, hogy a kemény víztől ne legyen rajta lerakódás. Ez kb 5-10 perc. A vizet leöntöttem róla. Előkészítettem a száraz dunsztot- kiszedtem az előző napon elrakott ecetes paradicsomokat :)

Nem teljesen érett szilvából főztem a szószt, ezért levágtam késsel a szilva húsát a magjáról.
A recept szerint egy pohár vízzel főni tesszük a szilvát magostól. Félóra után leszűrjük, a levét félretesszük. Átpasszírozzuk fémszűrőn, megszabadítva a magjától. A keletkezett léből egy pohárnyi mennyiséget visszaöntünk a szilvára.

Egy vastagfalú, magasabb lábasban, én kuktafazékban, főni tettem a szilvát, ráöntve egy nem teli pohár vizet.
Közben késes koktélkeverőbe raktam a fokhagymát és a zöldeket, de nem vitte a daráló. Úgy gondoltam, hogy valószínűleg túl száraz a hozzávaló, ezért mellé dobtam két szilva húsát, rögtön gyönyörűen szósszá aprította, keverte. Hurrá, bevált az elgondolás.
Miután felfőtt a szilva, takarékon!, mert erőteljesen és kitartóan pöfög, időnként kevergetve főztem kb 40-60 percen át. Le lehet fedővel takarni. Félidőben hozzákevertem a fűszereket.
A tisztára mosott üvegekbe szétosztottam a sűrítményt, ebből a mennyiségből 5 db egy dl-es tkemali szószom lett.


Lezártam a fedőkkel és száraz dunsztba tettem pihenni, párnákkal letakarva, másnapig.
Felbontás után hűtőben tárolandó!


Kínálhatjuk húsok és halak, főtt tojás mellé, de finom kiegészítő tésztafélékhez, burgonyaköretekhez is.

Tegnap este újabb adagot főztem be, lereszeltem két kiló szilvához 8-9 savanykás almát. A benne lévő pektintől sűrűbb lett a szósz és nagyon-nagyon finom. Ja, és került még bele egy marék mentalevél, friss, a kertemből. A tetejére tettem egy teáskanál olajat és lezártam.

Facebookon is megtalálhatóak a receptjeim

vicuska13.blogspot.hu

2016. május 25., szerda

A KLASSZIKUS HINKALI- Хинкали - ხინკალი - Georgian Khinkali



A jóhírű grúz konyha évezredes étkezési kultúrája nagyon gazdag, sok zöldség, sok zöldfűszer és diófélék jellemzik, kiválóak a boraik, kitűnőek a minden ételhez fogyasztott kenyereik. Asztalaikat roskadásig rakják finomabbnál finomabb ételekkel.
Az egyik legismertebb grúz ételkülönlegesség a csavart tésztabatyuba burkolt, fűszeres darált hús (eredetileg bárány és kecskehús keveréke), a hinkali, a hegyekben élő gruzinok étele. Kétféle változata van- a kalakuri, a városi, mely petrezselyemmel és korianderrel van fűszerezve, és a khevsuruli, amely a hegyi embereké és zöldfűszerek nélkül készül. A hinkali (khinkali) szóban a hangsúlyt az „a” betűre tesszük.
Főzés előtti állapotában lefagyasztható, egy tálcán, aztán egy nagy zacskóba rakható és amikor fel szeretnénk használni, akkor nagy fazékban sós vizet forralunk, kiolvasztás nélkül belerakjuk a hinkalit és 10-15 percig főzzük. Külsőben és ízében csak emlékeztet a raviolira vagy pelmennyire, de lényegesen nagyobb méretű és más a fűszerezése, formája. Néha úgy is nevezik, «большими пельменями» „nagy pelmenyi”-nek. Történelmi származási helyén csak forrón fogyasztják és csakis kézzel, semmiféle kés és villa nem szükséges hozzá. 
Tehát ha Grúziában járunk és hinkalit szolgálnak fel nekünk vendéglátóink, akkor ezeket a helyi szokásokat vegyük figyelembe, nehogy kilógjunk a sorból!

Az egyik legjobb pillanat az, amikor először harapsz bele a hinkali tetejébe és azt a forró leveses húsos tésztát megízleled- fantasztikus!
Hozzávalók:

A tésztához-
2 és ½ csésze liszt (kb. 1/2 csésze liszt kell a tészta alá hintéshez)
1 teáskanál só
1 bő csésze jéghideg víz (a liszt pont 2x annyi legyen, mint a víz- 2:1)
kevés olaj, hogy rugalmas legyen
(tojás nem kell!)

Összeállítjuk a tésztát, a jéghideg vízben elkeverjük a sót (!), legalább 10-15 percig gyúrjuk, hogy jól összeálljon, szereti a kezeket, ezért alaposak legyünk, minél tovább gyúrjuk, annál finomabb lesz :). Folpackkal letakarva pihenni hagyjuk a 15-20 percig a hűtőben, amíg a tölteléket előkészítjük. Ez a tészta 2 napig is eláll a hűtőben.
Másik, helyes arány, ha valaki inkább mérleget szeretne használni- 0,5 kg liszthez 250 ml jéghideg víz, 30 ml olaj, 1 teáskanál só. Töltelék: 0,5 kg marha-, 0,5 kg sertéshús, nyaka, 300 g hagyma, 1 tk só, 250 ml víz.

Töltelék:
350-450 g darált (régen késsel vágták apróra, ehhez fagyosabb húst és nagy, széles pengéjű éles kést használjunk) marhahús és disznóhús vegyesen
1 nagyobb vöröshagyma apróra vágva vagy lereszelve (a húsarányhoz 30 % hagyma megy, hogy lédús legyen)
1 csésze langyos víz, attól függ a mennyiség, mennyire lágy tölteléket szeretnénk (pelmenyi töltelékébe jéghideg vizet kell tenni!)
1-2 teáskanál őrölt bors
½ teáskanál őrölt kömény
½ teáskanál 1 teáskanál őrölt koriander vagy 2-3 evőkanál frissen vágott
só ízlés szerint
opcionálisan tehetünk hozzá ½-½ teáskanál fokhagymaport és őrölt fehér borsot

Egy nagyon puha, vizes hústölteléket kell kapnunk (tejföl sűrűségűt), hogy a tészta belsejében majd jó szaftos legyen. De ha úgy érezzük, hogy szükséges, adjunk hozzá még hideg vizet.

Főzővíz:

nagy fazék forró víz
2-3 babérlevél

Tálaláshoz:

vaj (eredetileg nem kell, )
frissen őrölt fekete bors



Így készült: Az összegyúrt tésztát kisebb diónyi adagokra osztotta, no de ki lehet nyújtani sodrófával 5 mm vastagra és pogácsaszaggatóval vagy nagyobb pohárral kiszaggatni, majd kistányérnyi, kb 12 cm (5 ") átmérőjű körökké nyújtani. Én lisztezett munkafelületen 2 mm-es körré nyújtottam egyesével a tésztát (nem kell előre kinyújtani mindet, amíg gyakorolunk, mert könnyen kiszárad a tészta), a közepébe helyeztem egy bő evőkanálnyi hústölteléket. A húst adagolás előtt mindig átkevertem, mert a víz néha megjelent az edény alján, a hús alatt.



Amíg készültek a hinkalik, addig odatettem a fazék vizet főni (sót, pár babérlevelet és friss fokhagyma szárat dobtam bele).

Ahhoz, hogy a megfelelő formára alakítsuk, kell egy kis kézügyesség- a tészta megemelt szélét kívül a jobb kezem hüvelyk és mutatóujjam közé vettem, ballal rásegítettem, és a középpont fölött harmonikaszerűen elkezdtem összecsípni, óramutató járásával egy irányba forgatva, körben haladva vele, miközben kis batyut formáztam. Hasonlít formájában a fügére, csak redőkkel. Sok kis redőnek kell lennie, 14-18 számszerileg, a legvégén a hajtogatásokat összecsíptem felfelé, a végét jól összenyomtam, kicsit megcsavartam az óramutató járásának irányában és megemeltem, hagytam lógni, állítólag így jobban összeragadnak a szélek. A szár felesleges részét letéptem. Késsel is levágható. Az elkészült batyukat jól alá lisztezett nyújtótáblára sorakoztattam. Tenyeremmel kicsit lelapítottam.



Nekem összesen 18 darab hinkalim lett, ezért 2 fazékban főztem ki. Előbb fakanállal megkevertem a vizet, nehogy leragadjanak a fazék aljába majd óvatosan az örvénylő forró vízbe engedtem őket, és 14-15 percet főztem közepes lángon, amíg feljött a tészta + 3-4 perc. Szűrőkanállal óvatosan kiemeltem őket és azonnal tálaltam. A gőzölgő hinkalikat frissen megborsoztam, az olvadó vajdarabkák körbe ölelték… Húúúú, de nagyon finom étel!!!!!!!! Mindenképpen próbálják ki!!!


Grúzia különböző régióiban más-más töltelékkel készítik a hinkalit. A legnépszerűbb a sertés-marha hús keverék, a hegyekben inkább a bárány. De töltik Imereti sajttal kevert túróval, gombával, csalánnal, tökkel, vagy burgonyapürével is. Azt olvastam a neten, hogy azerbajdzsánoknál bárány és hagymakeverékkel töltik, tálalásnál megszórják brindzával.


A hinkalit többnyire kézzel eszik, hogy a finom zaftja kárba ne vesszen! A villa kiszúrja a tésztát és a finom, fűszeres húslé kifolyik. Egyik kézzel megemelik a száránál fogva (amit meghagynak), a másik kézzel alátámasztják és a felső részébe oldalról beleharapnak, kiszippantva a húslét. Egyszerre harapdálják a tésztát és húst. A legvégén össze lehet számolni a kis szárakat, farkincákat, hány hinkalit sikerült elfogyasztani :) Ez a rész a vastagsága miatt nem érkezik átfőni, ezért főzés előtt le lehet tépni, vágni.

Maradék másnapi melegítése- semmiképpen sem mikróban ajánlanám, hanem egy serpenyőben vajon enyhén átpirítjuk az alját, az edényt lefedjük közben, hogy a hinkalik teteje is átmelegedjen a keletkezett gőzben. Mennyei finom!


ÉRDEKESSÉG

Közösségi oldalon találtam egy zseniális videót az emeletes hinkali formázásáról, amit most ki is próbáltam, nagyon egyszerű és mutatós. Megmutatom, mint különlegességet!


Két egyforma kört nyújtottam. Az egyiket négyrét hajtottam és a közepénél levágtam egy fél centis darab tésztát, kihajtottam, egymásra helyeztem a tészta lapokat és a széleit lenyomkodtam az ujjaimmal. 



A lyukas korong alulra került. A közepére tettem 1 evőkanál előkészített, fűszeres darált húst.




A tészta széleit összecsippentve batyut formáztam, majd megfordítottam felülről alulra és a közepén lyukas tésztát kívülre húzva, kifordítottam a csomagot.



A kehelyforma aljába megint egy evőkanál hústöltelék került és a fent leírt módon redőbe szedtem a tésztát fölötte. Megtekertem a zsákom végét, letéptem a felesleges tésztát. Kis tömzsi hóemberkét kaptam eredményül :)


Így nézett ki az elkészített emeletes hinkali, 2 darabot készítettem:


Facebookon is követhetőek  a receptjeim!
vicuska13.blogspot.hu

2011. november 3., csütörtök

DIÓS PADLIZSÁN SALÁTA GRÚZIÁBÓL






1 padlizsán
2 paradicsom
1 pohár dió
3-4 nagyobb cikk fokhagyma

bors
majonéz

Ezt a mennyiséget érdemes sokszorozni, mert nagyon finom, kellemes ízű harapnivaló, most csak egy padlizsánom volt a hűtőben, de két főnek pont elegendő adag egyszeri fogyasztásra.
A padlizsánt héjastól kockára vágtam és nagyon kevés olajon készre pároltam, kb 15 perc alatt, időnként megkavartam.
Lehetne több olajban átsütni, de a padlizsán képes szivacs módjára mindet magába szívni, ezért nem adtam neki sokat, ha készen van, szűrőben le kell csepegtetni a felesleges olajat (nem tettem, mert eleve alig adtam alá). Amíg ez a folyamat tartott, addig megpucoltam a fokhagymát, késsel apróra vágtam. A paradicsomot előbb szeletekre, majd kockára aprítottam, összekevertem a fokhagymával, sóztam, borsoztam. Hozzáadtam a darált diót, amit kicsit darabosabbra hagytam.

A kész, kihűlt padlizsánnal és a majonézzel összekevertem.

Egyszerűen imádnivaló!!!

Grúzia az egykori Szovjetunió, ma már önálló állama. A grúz gasztronómia előszeretettel használja az ételeibe a különböző fűszereket és a diót. Az utóbbi húsokba vagy mellé szószként elképzelhetetlen (lásd például- szacivi), de zöldség és akár hal kísérője is ez a komponens. Nekem nagyon bejön ez a társítás! :)

vicuska13.blogspot.hu

2011. február 27., vasárnap

A Kazinaki - hagyományos keleti édesség



Grúziában a neve gozinaki

A világon egyik konyha sem kap akkora figyelmet édességek terén, mint a keleti országokban. Egzotikus finomságok, amelyek korábban a szultánok részére készültek- ma már az egész világon ismertek: baklava, halva… Széles körben használták a dióféléket, szezámmagot, mazsolát, vaníliát, gyömbért, rózsavizet - a nyugati cukrászok számára ismeretlen kombinációkban. Az egzotikus lakomák Európában a XVII — XVIII. századokban jelentek meg, elsősorban a gazdagabbak asztalán, mint különleges delikateszek.
A keleti országokban aggodalom nélkül, töméntelen mennyiségben fogyasztják az édességeket, szinte mindent esznek és mindenhol :) Egy arab mondás szerint: „a teltség - fele szépség” :)
Nem a cukrot használják elsősorban édesítőszerként, ami ugye az ókorban az arany árával ért fel, hanem a mézet és az édes gyümölcsök levét. Manapság keleten a cukrász-mesterek a legnagyobb tiszteletnek örvendenek.
Ki készíttette az első kozinakit a történelem során, nem ismert az utókor számára, de egy legenda szerint Dárius (i. e. 549 – i. e. 486) perzsa király 28 évesen lépett trónra. A babiloniak fellázadtak az új király ellen, majd Dárius vezetésével a sereg legyőzte a felkelőket a Tiberis folyó közelében. Győzelmét és a katonákat hazájában széles körű tisztelettel és édességgel fogadták: ez volt az első alkalom, hogy a királyi lakomán bemutatásra került a szezámos kozinaki.
Keleten a szezámmag a fiatalság, győzelem és erős lélek szimbóluma volt.
Nincs alapvető különbség az elkészítésekor- dió, mogyoró, kesudió, pisztácia, mandula, édes sárgabarack magja, tökmag, de mák is lehet felhasználva. A grúzoknál hagyományos Újévi édességet, a saját kezűleg készített kozinakit ajándékozni szeretteiknek. Mély értelemben véve az ajándék azt jelképezi, hogy nincs szükség bájitalra, mert ez a szeretet éppen olyan erős, mint ez a kozinaki.
A kozinaki kálciumot, káliumot, B6, C, E vitaminokat tartalmaz. Mint natúr termék, amelyben nincs tartósítószer, nyugodtan fogyasztható gyerekek által. Egyetlen mínusza az, hogy kalóriadús.

250 g méz, a legjobb virág-, májusi, akác-
500 g szezámmag
pici olaj
1 ív sütőpapír

Hogyan kell elkészíteni:



A hozzávalókat szemre adagoltam, csak a miheztartás végett adtam meg mennyiséget. Az a fontos, hogy a felhasznált mézhez annyi magot adagoljunk, hogy kellően összeálljon majd a massza.
Egy vastagabb falú, mély edényben megmelegítettem a mézet. Kis lángon, állandóan kevergetve hozzáöntöttem a szezámmagot és 10-15 percen át folyamatosan forgatva a fakanalat, karamellizáltam. Szoktak hozzáadni egy kis cukrot is, én inkább kihagytam ezt a lehetőséget. Lehet előpirítani a dióféléket és utána keverni hozzá a mézet, esetleg cukrot is. Nem szabad túlrotyogtatni, mert a méz megkeseredhet.
Fokozatosan sötétedni és sűrűsödni fog a massza.
Egy ív sütőpapírt vékonyan lekentem olajjal (a legegyszerűbb módon- a tenyeremmel) és a felére rásimítottam a mézes-karamelles szezámmagot. A papír másik felét rányomtam és sodrófával elegyengettem kb. 1-1,5 cm vastagságúra.




Amikor kihűlt, éles késsel feldaraboltam. Tetszés szerinti alakokat lehet vágni belőle. Megszilárdul.



Sokáig eláll(na), ha nem fogyna el sec-perc alatt!

Létezik még a dalauzi (keleten goszinár-nak hívják), ami egy nagyon hasonló és finom örmény édesség, szintén újévre készítik (dióval, mákkal és mézzel készül egyenlő arányban). A dió darabosan kerül bele, a legegyszerűbb sodrófával kicsit megtörni. A mákot elő lehet pirítani, ropogósabb lesz. Az elkészítése megegyezik a kazinakiéval. Be szokták tölteni 2 ostyalap közé.
Ősi dallamra egy dalocskát is szoktak a dalauzihoz énekelni újévkor, ezt 1836-ban jegyezték fel örményes kiejtéssel:

Dáláuzi, dáláuzi,
Mindig ídes vagy te nekünk;
De aztán evvel mit csinálsz?
Csalagatad szájainkat.

Mert száinknak ídességet
Adsz, valami kis kellemet;
De üres remínyt nyújtasz, hagy az
Izünket ídessé teszed.

Vajha te velünk azt tenníd,
Hagy szív-ídessíget adnál;
Szumurukat ürvendítníd,
Mízeddel ídesíteníd,

De ezt tenni kípes nem vagy;
Mert te csak diu as míz vagy;
Szakásod szerint ídesítsz
S sak embernek nyújtasz tápat.

Kövi Pál Erdélyi lakoma

Az 1995-ben létrejött Országos Örmény Önkormányzat 10 ezer főre becsüli az örmény származásúak számát Magyarországon, tehát sokak által ismert édesség lehet az a dalauzi... :)

Facebookon is követhetőek  a receptjeim! :)

vicuska13.blogspot.hu

2010. december 9., csütörtök

KLASSZIKUS IMERETI HACSAPURI SAJTTAL

Imereti hacsapuri
vicuska13.blogspot.hu
„Grúz házi konyha” című könyvből

Nagyon-nagyon finom a tésztája ennek a hacsapurinak! Sok változata van ennek a népszerű ételnek, de egy közös pontja mégis akad: ez egy sok-sok sajttal készült pirog és egyszerűen mesésen finom!!!

500 g maconi (joghurt, kefir, aludttej)
1 pohár langyos tej
1 tojás
100 g vaj
150 g olaj
800-1000 g liszt
1 ek. szárított élesztő (ez 1 csomagnyi)
cukor


Töltelékhez:
1 kg imeretini sajt híján- 800 g trappista + 200 g fetasajt
1-2 tojás
50 g vaj

Lekenéshez:
1 tojás sárgája
1 ek. tejfel
vaj vagy margarin vagy olaj a tepsi kikenéséhez

Először is bedagasztjuk a tésztát: előkészítjük a hozzávalókat, a 37-38 fokos tejbe teszünk 1 ek cukror, az élesztőt, amit jól belekeverünk és kevés olajat. Meghintjük liszttel a tetejét. 15 percre meleg helyre állítjuk.
A vajat mikróban megolvasztjuk és hagyjuk enyhén hűlni. Ahogy felfut az élesztőnk, keverjük össze a kefirrel (én ezt használtam), szórjuk meg a liszt nagyobb részével, üssük bele a tojást és dagasszuk be a tésztát. Menet közben hozzáadjuk a vajat és megsózzuk. Apránként adjuk hozzá a maradék lisztet. Időnként olajozzuk meg a kezünket és simogassuk meg vele a tésztamasszát. Kb. 20 perc után már nem ragad a kezünkhöz a tészta, jól ki lesz dolgozva.
Nagyobb tálban elhelyezve, meglisztezve, konyhakendővel letakarva meleg helyen kelni hagyjuk 1 órán át.
A megemelkedett tésztát átgyúrjuk és még kb. 1,5 órácskát hagyjuk pihenni. Én be szoktam állítani a sütőmet 50 fokra és ebbe a meleg környezetbe teszem a letakart tálat a kelt tésztával.
A töltelékhez nagylyukú reszelőn lereszeljük a kemény sajtot, a fetát csak kézzel belemorzsoltam. Hozzákevertem a 2 egész tojást és a kissé megolvasztott vajat.
Elővesszük a fából készült gyúrótáblánkat. A megkelt tésztát tetszőleges adagokra osztjuk, ennek megfelelően a sajtot is. A tésztából labdacsokat készítünk, enyhén alálisztezünk és a kezünkkel szétnyomkodva vagy nyújtófával kis köröket gyártunk, a közepébe helyezzük a sajtot.
Akkurátusan összeszedjük körbe fent a tésztabatyukat és összenyomjuk az ujjainkkal, picit megtekerjük. most megfordítjuk úgy, hogy a göm alulra kerüljön és nyújtófával óvatosan 1 cm lángos formára szétnyújtjuk.



Ha kellően elasztikus a tésztánk, akkor nem fog kiszakadni sehol, vékony hacsapurink lesz, ahol a tészta és a sajt aránya harmóniában van. Összekeverjük a tojássárgáját a tejfellel és lekenjük a hacsapurikat. Villával megszurkáljuk és a közepébe kis lyukat szúrunk. A sütőt előmelegítjük 175-180 fokra, zsírozott nagy tepsire terítjük a pirogokat, én kettesével sütöttem, kb. 20 percig. Amikor szép aranybarna lesz, kivesszük, és letakarjuk egy kendővel. 10 perc múlva a sajt már megkeményedik annyira, hogy felvágás után nem folyik ki.

A hacsapuriba a legjobb az enyhén sós, fiatal imeretini sajtot használni, de megfelelő ennek hiányában a mozzarella, feta és brindza keveréke. Ha a komponensek túl sósak lennének, akkor hideg vízben áztassuk ki előtte pár órán át, időről időre cserélve a vizet.
Előnye ennek a tésztának, hogy este bedagasztva és a hűtőben átéjszakáztatva másnap reggel is süthető!
Nagyon finom!!!!!
A "Khachapuri" két szóból tevődik össze: "Hacho"- túró, sajt, "Puri"- kényér (tészta).

A hacsapuri másik receptje itt található a blogomon.

Facebookon is megtalálhatóak a receptjeim

vicuska13.blogspot.hu

2010. szeptember 4., szombat

HACSAPURI


Kaukázusi sajttal töltött kenyérlepény

liszt kb. 320-350 g (fele réteslisztet használtam)
1 db. tojás
1 pohár tej
1,5 tk. szárított élesztő
1/3 tk.só
Chanakh sajt- 300 g
Adyghe sajt- 300 g

(eme sajtok híján egy grúz ismerősöm javaslatára 500 g túrót + só egyvelegét használtam és 100 g reszelt füstölt sajttal tettem ízletesebbé) Szerintem a juhsajt is teljesen megfelelő!

200 g vaj
50 g vaj a lekenéshez
forma átmérője 30 cm (pizzasütőben sütöttem)

Az élesztőt feloldjuk egy csésze meleg tejben, hozzáadjuk a tojást és a sót és összekeverjük. Összeállítjuk a tésztát nyújtható állagúvá, nekem ráment kb. 320-350 g liszt. A tésztát elosszuk- 1/3 és 2/3 részre, a vajat szintén. A nagyobb tésztadarabot kinyújtjuk téglalap formájúra és rákenjük a nagyobb darab vajat.

Feltekerjük, és csiga alakban spirálozzuk. Zacskóba tesszük. Ugyanezeket a műveleteket végezzük el a kisebb darabokkal- ez lesz a hacsapuri teteje. Őt is zacskózzuk és a hűtőbe rakjuk 1-2 órára.

Lereszeljük a sajtokat, én lereszeltem a füstölt sajtot és összekevertem a sózott túróval.

A nagyobb tésztát óvatosan kicsivel nagyobbra nyújtjuk a formánál, zsírozott, lisztezett formába helyezzük, megszórjuk a sajtokkal, túróval és befedjük a kinyújtott kisebb lappal. A széleket kicsit összecsipkedjük.

Felvert tojással lekenjük. Előmelegített sütőben 20-30 percig sütjük 200 C˚-on.
Ahogy kisült, azonnal lekenjük a tetejét az 50 g vajjal.

Nagyon ízletes hacsapuri, ajánlom kipróbálni!

A klasszikus imereti hacsapuri receptje itt található a blogomon.

Facebookon is megtalálhatóak a receptjeim

vicuska13.blogspot.hu