Üdvözöllek a blogomon!



Keresés ebben a blogban

Közreműködők

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öntet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: öntet. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. szeptember 21., szerda

SAJTOS CSIRKECOMB SÜTŐBEN KÉSZITVE TEJFELES-SAJTOS ÖNTETTEL



Vége a kánikulai melegnek, be lehet kapcsolni végre a sütőt! Marcsis által készített sajtos paprikás sült csirkét megláttam és szerelem volt első látásra :) úgyhogy el is készítettem, mert éppen kiolvadt a mélyhűtőből elővarázsolt felső csirkecomb. Kicsit módosítottam a recepten annak alapján, amim volt a hűtőben és egy nagyon finom ételt kaptam, ami gyorsan készül, nem csalódtam benne. Ebédre is maradt!

1 kg csirkecomb
3 bő evőkanál liszt
2 teáskanál darált pirospaprika
1 nagyobb fej hagyma + 2 kisebb
5 evőkanál olaj
15 dk kecskesajt, lereszelve
só, bors

ÖNTET:

1 nagy doboz tejfel
3-4 gerezd fokhagyma
100 g natúr sajtkrém
maradék olaj
maradék paprikás liszt
só, bors

A csirkecombokat lebőröztem, mindegyiket bevágtam éles késsel a csontjáig, hogy jobban át tudjon sülni. Egy mélyebb tálkában összekevertem a lisztet a piros paprikával, sóztam, borsoztam. Minden combot beleforgattam és olajozott mélyebb tepsiben szétterítettem.
Rákarikáztam a megpucolt hagymákat. A lereszelt kecskesajttal megszórtam a tetejét.
A tejfelhez kevertem a lereszelt fokhagymát, a krémsajtot és a maradékokat, fűszereket. Kevésnek találtam a doboz tejfelt, ezért felturbóztam a sajttal, amiből amúgy is sosem elég!
Ezzel az öntettel nyakon öntöttem a lábakat :D
Előmelegített sütőbe tolva a tepsit 1 órán át sütöttem kb. 180 C fokon lefóliázva. Aztán levéve a takarást még 10 percre visszatoltam pirulni.

Már az illata is beindította a gyomornedveket!!! És olyan saaajtos!!!!!!

Közben elkészítettem köretnek a főtt krumplit, petrezselyemzölddel bőven megszórtam, illet a sajtos húshoz. Párolt rizzsel, sült krumplival is finom.

Köszönöm a finom receptet, Marcsis!!!!

vicuska13.blogspot.hu

2010. november 24., szerda

DARÁZSFÉSZEK



1 kg liszt
5 dkg élesztő (1 csomag)
2-3 tojás

150 dk margarin
10 dkg cukor
8 dl langyos tej

6 marék dió ledarálva
2 van. cukor
reszelt citromhéj
15-20 dkg cukor
20 dkg olv. margarin vagy vaj vegyesen

Öntet:

1 dl tej
5 dkg cukor
1 van. cukor

Az élesztőt felfuttatjuk, a lisztet átszitáljuk. A hozzávalókat összegyúrjuk és jól bedagasztjuk. Letakarva 1 ó kel. 2 vékonyabb, ½ cm-es lapot nyújtunk, rákenjük a diós kencét és felcsavarjuk. Az olvasztott margarinnal lekenhetjük a tésztát és megszórjuk a dióval. A másik módszer szerint a megolvasztott margarint összekeverjük a cukros dióval- nekem mindkét változat tetszik, de talán a második jobban. Nem szóródik úgy szét a dió :)
3 cm-es szeletekre vágjuk és zsírpapírra helyezzük. Cukorral „megsózzuk” a tetejüket. Konyhakendővel letakarva ½ órát kelesztjük.
A sütőt 175C fokra állítjuk, a tepsit berakjuk és aranysárgára sütjük a fészkeket kb. 40 perc alatt. A 35.percnél meglocsoljuk mindegyik tekercs tetejét az öntettel.

Érdekes adalékok az élesztő eredetéről:

"A ma használatos sajtolt sörélesztőt térségünkben Ausztriában, 1848-ban találták fel. Korábban sütemények kelesztésére, már ahol hozzáférhető volt, sörfőzdei felszínen erjedő élesztőt használtak folyékony állapotban. Ez megfogyatkozott, ahogy a sörfőzésnél áttértek az eltarthatóbb sört nyújtó fenéken erjedő élesztőfajták alkalmazására, amelyek viszont nem fejtik ki a kívánt hatást lisztbe áthelyezve. Új megoldás keresése eredményezte a fenti találmányt. Ezért mérték a (folyékony) élesztőt még kanállal az 1840-es években a szakácskönyvek (Czifray I. 1840: 440–441). A korábbi folyékony sütő sörélesztő a parasztokhoz csak korlátozottan juthatott el. A Somogy megyei Lábodon a századfordulón például muzsikus cigányok asszonyai hordták a faluba, üvegben árulták. Itt tréfásan még ma is mondják: Höjj, de erős vagy – akár a sörélesztő (Kisbán E. 1966: 215). Az új találmány viszonylag gyorsan eljutott a magyar falusi lakossághoz. Az 1890-es években a sajtolt élesztő rendszeres használatával már számolnunk kell. A helybeli postamester 1897-ben írta a csupán közel 1500 lakosú Tiszanagyrév községről (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), hogy az élesztőből, amit nemrégiben még nem is ismertek, most évente öt métermázsa fogy el „kenyér és más sütemények” sütéséhez, amit a postahivatal igazolhat – mert ezek szerint oda érkezett (Major B. 1897: 30).
A gyári sajtolt sörélesztő hozzáférhetősége előtt a parasztok kalácsai és egyéb kelt tésztái elsősorban a kenyér vidékenként szokásos erjesztőanyagával készültek. Amint a sajtolt élesztő hozzáférhetővé vált, kalácsnál, süteménynél azonnal áttértek erre, míg a kenyérnél csak később és részlegesen, vagy a házi kenyérsütés megszűntéig egyáltalán nem."
Forrás- Szalál László: Régi ünnepek a konyhában. Minerva Kiadó 1985.

Facebookon is megtalálhatóak a receptjeim

vicuska13.blogspot.hu