Üdvözöllek a blogomon!



Keresés ebben a blogban

Közreműködők

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: darázsfészek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: darázsfészek. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. augusztus 15., szombat

DARÁZSFÉSZEK CSOKIDARÁVAL ÉS KÓKUSSZAL


Szánter blogjáról sütöttem ezt a csoda-finom, kelt tésztás, darázsfészek tekercset ("Étcsokis darázsfészek"). A sütemény nagyon omlós, zamatos, az íze pont olyan  csodálatos- ahogy Terike ígérte. 
„Érdemes megsütni, mindenki szeretni fogja, nem lehet betelni vele!” 

Tanúsíthatom, hogy így van!!! :)


400 g liszt
3 tojás sárgája
1 csomag vaníliás cukor
200 ml langyos tej
3 evőkanál cukor
40 g vaj
3-5 evőkanál tortadara
30 g élesztő

Töltelék.
100 g vaj
150 g porcukor
1 csomag vaníliás cukor

A tetejére:
3 evőkanál kókuszreszelék

A lisztet beleszitáltam a dagasztó tálba, a közepébe mélyedést készítettem, ahova beleöntöttem a tejben kézzel szétmosott élesztőt és a belekevert cukrot. Lehet persze külön edényben. Letakarva hagyjuk felfutni az élesztőt, ez kb 10 perc. Én most 50 fokra állított sütőben hagytam dolgozni. Amikor megnő a térfogata és a tej tetejére feljön, akkor összedolgozhatjuk a többi hozzávalóval.
Hozzáadtam a többi komponenst és bedagasztottam a tésztát, félidőben a vajat is beledolgozva. Lágyabb tésztát kapunk, de könnyű vele dolgozni, addig gyúrjuk, amíg leválik az edény faláról és a kezünkről. Közben arra gondolhatunk, hogy nemsokára milyen finom, illatos, puha darázsfészket fogunk élvezettel fogyasztani. Kendő leple alatt 20 percet kel. Fél centis téglalapra nyújtjuk, lekenjük kézzel az előzőleg habosra kikavart vajas porcukorral. 
Ráhintjük a tortadarát és feltekerjük. 


A rudat egyenletesre igazítjuk, ha kell, kicsit megnyújtjuk, ha valahol vastagabb lett.


Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük a centiméteresre vágott korongokat fektetve. 

A tetejét megszórjuk kókuszreszelékkel.


20-25 percet kelesztjük. 180C fokon sütjük. Terike 45 percet sütötte, nekem elég volt 25-30 perc sütési idő.



Ha van rá egy kis szabadidőnk, akkor díszítsük erezett levelekkel úgy, mint Terike, nagyon jól mutat, ünnepélyes külsőt ad.  


Facebookon is megtalálhatóak a receptjeim :)

vicuska13.blogspot.hu

2010. november 24., szerda

DARÁZSFÉSZEK



1 kg liszt
5 dkg élesztő (1 csomag)
2-3 tojás

150 dk margarin
10 dkg cukor
8 dl langyos tej

6 marék dió ledarálva
2 van. cukor
reszelt citromhéj
15-20 dkg cukor
20 dkg olv. margarin vagy vaj vegyesen

Öntet:

1 dl tej
5 dkg cukor
1 van. cukor

Az élesztőt felfuttatjuk, a lisztet átszitáljuk. A hozzávalókat összegyúrjuk és jól bedagasztjuk. Letakarva 1 ó kel. 2 vékonyabb, ½ cm-es lapot nyújtunk, rákenjük a diós kencét és felcsavarjuk. Az olvasztott margarinnal lekenhetjük a tésztát és megszórjuk a dióval. A másik módszer szerint a megolvasztott margarint összekeverjük a cukros dióval- nekem mindkét változat tetszik, de talán a második jobban. Nem szóródik úgy szét a dió :)
3 cm-es szeletekre vágjuk és zsírpapírra helyezzük. Cukorral „megsózzuk” a tetejüket. Konyhakendővel letakarva ½ órát kelesztjük.
A sütőt 175C fokra állítjuk, a tepsit berakjuk és aranysárgára sütjük a fészkeket kb. 40 perc alatt. A 35.percnél meglocsoljuk mindegyik tekercs tetejét az öntettel.

Érdekes adalékok az élesztő eredetéről:

"A ma használatos sajtolt sörélesztőt térségünkben Ausztriában, 1848-ban találták fel. Korábban sütemények kelesztésére, már ahol hozzáférhető volt, sörfőzdei felszínen erjedő élesztőt használtak folyékony állapotban. Ez megfogyatkozott, ahogy a sörfőzésnél áttértek az eltarthatóbb sört nyújtó fenéken erjedő élesztőfajták alkalmazására, amelyek viszont nem fejtik ki a kívánt hatást lisztbe áthelyezve. Új megoldás keresése eredményezte a fenti találmányt. Ezért mérték a (folyékony) élesztőt még kanállal az 1840-es években a szakácskönyvek (Czifray I. 1840: 440–441). A korábbi folyékony sütő sörélesztő a parasztokhoz csak korlátozottan juthatott el. A Somogy megyei Lábodon a századfordulón például muzsikus cigányok asszonyai hordták a faluba, üvegben árulták. Itt tréfásan még ma is mondják: Höjj, de erős vagy – akár a sörélesztő (Kisbán E. 1966: 215). Az új találmány viszonylag gyorsan eljutott a magyar falusi lakossághoz. Az 1890-es években a sajtolt élesztő rendszeres használatával már számolnunk kell. A helybeli postamester 1897-ben írta a csupán közel 1500 lakosú Tiszanagyrév községről (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), hogy az élesztőből, amit nemrégiben még nem is ismertek, most évente öt métermázsa fogy el „kenyér és más sütemények” sütéséhez, amit a postahivatal igazolhat – mert ezek szerint oda érkezett (Major B. 1897: 30).
A gyári sajtolt sörélesztő hozzáférhetősége előtt a parasztok kalácsai és egyéb kelt tésztái elsősorban a kenyér vidékenként szokásos erjesztőanyagával készültek. Amint a sajtolt élesztő hozzáférhetővé vált, kalácsnál, süteménynél azonnal áttértek erre, míg a kenyérnél csak később és részlegesen, vagy a házi kenyérsütés megszűntéig egyáltalán nem."
Forrás- Szalál László: Régi ünnepek a konyhában. Minerva Kiadó 1985.

Facebookon is megtalálhatóak a receptjeim

vicuska13.blogspot.hu