Üdvözöllek a blogomon!



Keresés ebben a blogban

Közreműködők

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: töltött palacsinta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: töltött palacsinta. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 20., péntek

DIÓS-MÁKOS-TÚRÓS RÉTESFORMÁTUMÚ PALACSINTATEKERCS









Az eredeti palacsintatekercs dió, túró és meggy-töltelékkel készült, én ezt kicsit átvariáltam.
Nagyon finom, mutatós desszertet kaptam, érdekes és élvezetes volt számomra a készítés folyamata. Gerincforma helyett hosszúkás és mély üvegedényt használtam, ezért elmaradt a bordázat mintája.

Hozzávalók:

eredetileg 18 db palacsinta, nekem elég volt 14 db.  

3 tojásból fele tejjel-fele buborékos ásványvízzel kevés cukorral, sóval palacsintatésztát kevertem. Amíg előkészítettem a töltelékeket, addig hagytam a lisztszemeket megduzzadni.
Palacsintasütőm átmérője 22 cm. Kisebb méretűben sültből természetesen több kell.
Formám mérete: alja 8x25, fent kiszélesedő 11x28, mélysége 7-8 cm.

Töltelékek:

Túrós- 25 dk ment az eredetibe, nekem kevésnek tűnt, ezért megdupláztam.
kevés cukor, reszelt citromhéj, 1 csomag vaníliás cukor, 1 tojás sárgája.

Diós- 300 g darált dió, kevés cukor, egy kk rumesenc, +- ½ dl tejjel leforráztam. Ne legyen híg, arra vigyázzunk! Addig öntögessük hozzá, miközben rögtön átkeverjük, hogy felvegye a szárazanyagot, hogy kellő sűrűségű legyen, összeálljon. Kb összesen bő 1-1,5 dl tejet forraltam fel és feleztem meg, azért írtam a plusz-minuszt.

Mákos- 300 dk darált mák, kevés cukor, maréknyi meggybefőtt.
A tojás fehérjét habbá vertem és felesben lazán hozzákevertem a dió- és a máktöltelékhez.
Kivajaztam a formámat és 4 palacsintával kibéleltem oly formán, hogy lelógjanak oldalt a hosszanti széleken, egy palacsintát kettévágva az oldalakhoz illesztettem, lelógva. Ezekkel a lelógó fülekkel fogjuk egybecsomagolni a töltött tekercseket.

A szerző folpack fólián készítette a roládokat én nem láttam szükségességét, könnyedén tudtam áthelyezni a sütőformába őket. Tehát egy sima felületen a forma hossza szerinti méretben leterítettem 3 palacsintát úgy, hogy részben fedjék egymást. A közepére hosszában rákanalaztam a tölteléket. Ráhajtottam az oldalát, majd először alulról, majd felülről ráhajtogattam a szabadon maradt részeket, rudat formálva. Áthelyeztem a palacsintákkal bélelt üvegtálba. Mindhárom töltelékkel analóg módon jártam el.
15 percig előmelegített 180C fokos sütőben átsütöttem.
Sima aljú hosszúkás tálcára borítottam ki és hagytam kihűlni. Hidegen, főleg másnap a hűtőből kiemelve gyönyörűen szeletelhető! Porcukorral hintve tálaljuk.

Finom, mutatós, kicsit más tálalásban.

A desszert ötletét innen vettem: http://www.oliva.eoldal.hu/cikkek/desszertek/palacsintatekercs.html

Érdekes adatok a palacsintáról:

"A palacsinta szó a Kolozsvári Glosszákban fordul elő először 1577-ben. Olasz származtatását a nyelvtudomány elvetette. Román eredetű jövevényszóként a vlach terminológiából származtatják. Eredetileg vastag lepényt jelentett. Az újkori magyar közkultúrában használatos ’vékony palacsinta’ jelentése jelentéselkülönüléssel jött létre. Ezt a tésztát románul másként nevezik (TESz).
palacsinta szó kiinduló területén, Erdélyben, valóban kétféle palacsinta használatos még a legújabb korban is. Ujjnyi vastag parasztpalacsinta kelt tésztából és urason (urasan) készült vékony palacsinta folyékony, nem kelesztett tésztából. A vastag kelt palacsintának is mindkét oldalát sütötték zsíron, olajon serpenyőben vagy sütőkövön. Nem töltötték, lehetőleg cukorral meghintették. Az erdélyi parasztságnál a 19. század elején a vékony palacsinta is igen elterjedt volt. Serpenyőben vagy sütőkövön sütötték, az utóbbi esetben a Székelyföldön, Alsó-Fehérben kőre-leppencsnek is nevezték. Ha a vékony palacsintát megtöltötték, a szilvaízre, túróra a tészta felét ráterítették (Ponori Thewrewk J. 1829). A palacsinta sütő kő (1759: Háromszéki OklSzj. 1943: 112) lapos kerek kő (később vas), amit a tűzhelyen kövekre vagy vasháromlábra állítottak, zsiradékkal megkenték. A vastag tésztát ráfektették, a hígat öblös fakanállal rátöltötték. A sütőkőre csepegtetett tészta nevét vette át a bukovinai székelyeknél az ujjnyi vastag, kelesztett árpalepény leppalacsinta (árpapalacsinta) elnevezése."
Idézet- Szalál László: Régi ünnepek a konyhában. Minerva Kiadó 1985.

Facebookon is megtalálhatóak a receptjeim

vicuska13.blogspot.hu