Üdvözöllek a blogomon!



Keresés ebben a blogban

Közreműködők

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: darált hússal töltött tészta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: darált hússal töltött tészta. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. május 25., szerda

A KLASSZIKUS HINKALI- Хинкали - ხინკალი - Georgian Khinkali



A jóhírű grúz konyha évezredes étkezési kultúrája nagyon gazdag, sok zöldség, sok zöldfűszer és diófélék jellemzik, kiválóak a boraik, kitűnőek a minden ételhez fogyasztott kenyereik. Asztalaikat roskadásig rakják finomabbnál finomabb ételekkel.
Az egyik legismertebb grúz ételkülönlegesség a csavart tésztabatyuba burkolt, fűszeres darált hús (eredetileg bárány és kecskehús keveréke), a hinkali, a hegyekben élő gruzinok étele. Kétféle változata van- a kalakuri, a városi, mely petrezselyemmel és korianderrel van fűszerezve, és a khevsuruli, amely a hegyi embereké és zöldfűszerek nélkül készül. A hinkali (khinkali) szóban a hangsúlyt az „a” betűre tesszük.
Főzés előtti állapotában lefagyasztható, egy tálcán, aztán egy nagy zacskóba rakható és amikor fel szeretnénk használni, akkor nagy fazékban sós vizet forralunk, kiolvasztás nélkül belerakjuk a hinkalit és 10-15 percig főzzük. Külsőben és ízében csak emlékeztet a raviolira vagy pelmennyire, de lényegesen nagyobb méretű és más a fűszerezése, formája. Néha úgy is nevezik, «большими пельменями» „nagy pelmenyi”-nek. Történelmi származási helyén csak forrón fogyasztják és csakis kézzel, semmiféle kés és villa nem szükséges hozzá. 
Tehát ha Grúziában járunk és hinkalit szolgálnak fel nekünk vendéglátóink, akkor ezeket a helyi szokásokat vegyük figyelembe, nehogy kilógjunk a sorból!

Az egyik legjobb pillanat az, amikor először harapsz bele a hinkali tetejébe és azt a forró leveses húsos tésztát megízleled- fantasztikus!
Hozzávalók:

A tésztához-
2 és ½ csésze liszt (kb. 1/2 csésze liszt kell a tészta alá hintéshez)
1 teáskanál só
1 bő csésze jéghideg víz (a liszt pont 2x annyi legyen, mint a víz- 2:1)
kevés olaj, hogy rugalmas legyen
(tojás nem kell!)

Összeállítjuk a tésztát, a jéghideg vízben elkeverjük a sót (!), legalább 10-15 percig gyúrjuk, hogy jól összeálljon, szereti a kezeket, ezért alaposak legyünk, minél tovább gyúrjuk, annál finomabb lesz :). Folpackkal letakarva pihenni hagyjuk a 15-20 percig a hűtőben, amíg a tölteléket előkészítjük. Ez a tészta 2 napig is eláll a hűtőben.
Másik, helyes arány, ha valaki inkább mérleget szeretne használni- 0,5 kg liszthez 250 ml jéghideg víz, 30 ml olaj, 1 teáskanál só. Töltelék: 0,5 kg marha-, 0,5 kg sertéshús, nyaka, 300 g hagyma, 1 tk só, 250 ml víz.

Töltelék:
350-450 g darált (régen késsel vágták apróra, ehhez fagyosabb húst és nagy, széles pengéjű éles kést használjunk) marhahús és disznóhús vegyesen
1 nagyobb vöröshagyma apróra vágva vagy lereszelve (a húsarányhoz 30 % hagyma megy, hogy lédús legyen)
1 csésze langyos víz, attól függ a mennyiség, mennyire lágy tölteléket szeretnénk (pelmenyi töltelékébe jéghideg vizet kell tenni!)
1-2 teáskanál őrölt bors
½ teáskanál őrölt kömény
½ teáskanál 1 teáskanál őrölt koriander vagy 2-3 evőkanál frissen vágott
só ízlés szerint
opcionálisan tehetünk hozzá ½-½ teáskanál fokhagymaport és őrölt fehér borsot

Egy nagyon puha, vizes hústölteléket kell kapnunk (tejföl sűrűségűt), hogy a tészta belsejében majd jó szaftos legyen. De ha úgy érezzük, hogy szükséges, adjunk hozzá még hideg vizet.

Főzővíz:

nagy fazék forró víz
2-3 babérlevél

Tálaláshoz:

vaj (eredetileg nem kell, )
frissen őrölt fekete bors



Így készült: Az összegyúrt tésztát kisebb diónyi adagokra osztotta, no de ki lehet nyújtani sodrófával 5 mm vastagra és pogácsaszaggatóval vagy nagyobb pohárral kiszaggatni, majd kistányérnyi, kb 12 cm (5 ") átmérőjű körökké nyújtani. Én lisztezett munkafelületen 2 mm-es körré nyújtottam egyesével a tésztát (nem kell előre kinyújtani mindet, amíg gyakorolunk, mert könnyen kiszárad a tészta), a közepébe helyeztem egy bő evőkanálnyi hústölteléket. A húst adagolás előtt mindig átkevertem, mert a víz néha megjelent az edény alján, a hús alatt.



Amíg készültek a hinkalik, addig odatettem a fazék vizet főni (sót, pár babérlevelet és friss fokhagyma szárat dobtam bele).

Ahhoz, hogy a megfelelő formára alakítsuk, kell egy kis kézügyesség- a tészta megemelt szélét kívül a jobb kezem hüvelyk és mutatóujjam közé vettem, ballal rásegítettem, és a középpont fölött harmonikaszerűen elkezdtem összecsípni, óramutató járásával egy irányba forgatva, körben haladva vele, miközben kis batyut formáztam. Hasonlít formájában a fügére, csak redőkkel. Sok kis redőnek kell lennie, 14-18 számszerileg, a legvégén a hajtogatásokat összecsíptem felfelé, a végét jól összenyomtam, kicsit megcsavartam az óramutató járásának irányában és megemeltem, hagytam lógni, állítólag így jobban összeragadnak a szélek. A szár felesleges részét letéptem. Késsel is levágható. Az elkészült batyukat jól alá lisztezett nyújtótáblára sorakoztattam. Tenyeremmel kicsit lelapítottam.



Nekem összesen 18 darab hinkalim lett, ezért 2 fazékban főztem ki. Előbb fakanállal megkevertem a vizet, nehogy leragadjanak a fazék aljába majd óvatosan az örvénylő forró vízbe engedtem őket, és 14-15 percet főztem közepes lángon, amíg feljött a tészta + 3-4 perc. Szűrőkanállal óvatosan kiemeltem őket és azonnal tálaltam. A gőzölgő hinkalikat frissen megborsoztam, az olvadó vajdarabkák körbe ölelték… Húúúú, de nagyon finom étel!!!!!!!! Mindenképpen próbálják ki!!!


Grúzia különböző régióiban más-más töltelékkel készítik a hinkalit. A legnépszerűbb a sertés-marha hús keverék, a hegyekben inkább a bárány. De töltik Imereti sajttal kevert túróval, gombával, csalánnal, tökkel, vagy burgonyapürével is. Azt olvastam a neten, hogy azerbajdzsánoknál bárány és hagymakeverékkel töltik, tálalásnál megszórják brindzával.


A hinkalit többnyire kézzel eszik, hogy a finom zaftja kárba ne vesszen! A villa kiszúrja a tésztát és a finom, fűszeres húslé kifolyik. Egyik kézzel megemelik a száránál fogva (amit meghagynak), a másik kézzel alátámasztják és a felső részébe oldalról beleharapnak, kiszippantva a húslét. Egyszerre harapdálják a tésztát és húst. A legvégén össze lehet számolni a kis szárakat, farkincákat, hány hinkalit sikerült elfogyasztani :) Ez a rész a vastagsága miatt nem érkezik átfőni, ezért főzés előtt le lehet tépni, vágni.

Maradék másnapi melegítése- semmiképpen sem mikróban ajánlanám, hanem egy serpenyőben vajon enyhén átpirítjuk az alját, az edényt lefedjük közben, hogy a hinkalik teteje is átmelegedjen a keletkezett gőzben. Mennyei finom!


ÉRDEKESSÉG

Közösségi oldalon találtam egy zseniális videót az emeletes hinkali formázásáról, amit most ki is próbáltam, nagyon egyszerű és mutatós. Megmutatom, mint különlegességet!


Két egyforma kört nyújtottam. Az egyiket négyrét hajtottam és a közepénél levágtam egy fél centis darab tésztát, kihajtottam, egymásra helyeztem a tészta lapokat és a széleit lenyomkodtam az ujjaimmal. 



A lyukas korong alulra került. A közepére tettem 1 evőkanál előkészített, fűszeres darált húst.




A tészta széleit összecsippentve batyut formáztam, majd megfordítottam felülről alulra és a közepén lyukas tésztát kívülre húzva, kifordítottam a csomagot.



A kehelyforma aljába megint egy evőkanál hústöltelék került és a fent leírt módon redőbe szedtem a tésztát fölötte. Megtekertem a zsákom végét, letéptem a felesleges tésztát. Kis tömzsi hóemberkét kaptam eredményül :)


Így nézett ki az elkészített emeletes hinkali, 2 darabot készítettem:


Facebookon is követhetőek  a receptjeim!
vicuska13.blogspot.hu

2012. február 17., péntek

AZ ŐSI URÁLI PELMENYI, RÁADÁSNAK CSEBUREKI



A vékony tésztába töltött darált hús, zöldség vagy hal sok népnél hagyományos étel. A manti, hinkali, ravioli, chuchvara, derelye, jiao ji stb. a világ konyháiban mind a pelmenyi analógja.
Az orosz konyhában úgy tűnik, hogy inkább átvették, nem tradicionális étel. Kutatások nyomán feltételezik, hogy a jelenlegi orosz pelmeni eredetileg «пельняни» pelnyáni volt- fülecske tésztából. Pelnyánit az ősi Permiek és udmurtok készítettek, akik nomád életet éltek az elő-Urál területein. Az uráli pelmenyi elsősorban rituális étkezésnek számított. Háromféle húsból készült- marha-, bárány- és sertéshús, áldozatként szolgáltak a pogány isteneknek.

Az Uráli pelmenyi egy klasszikus étel.

V. I. Dahl (1801-1872) (megalkotta Az orosz nyelv értelmező szótárát) írta a szó eredetéről, hogy a permi vagy vogul „pel”- fül, nyány- kenyér. Érdekességként: Dahl (В.И. Даль) ötvenhárom éven át gyűjtötte, állította össze és tökéletesítette szótárát. Ezt a tényt rengeteg cikk átolvasása után találtam véletlenül, amikor végül is ráakadtam Dahl szótárára és ott említette ezt az értelmezést. Mindenütt arról lehetett olvasni, hogy a pelmenyi Szibériából származik, pedig nem! Kész tudományos munka lett belőle :)

Arról is olvastam egy blogon, hogy Szibériában hogyan készletezték a pelmenyit télére. A család nagy létszámú volt és minden tagja, fiatalok és idősek együtt vettek részt a készítésében. Nem tízesével, hanem százával, ezrével. Hatalmas negyvenliteres papírtáskákba rakták a lefagyasztott húsos táskákat és a magas hóban elásták a házuk körül. Szibériában felesleges a hűtő és a hűtőláda :) A legtöbb helyen a mai napig családi esemény, rituálé a pelmenyi elkészítése.

Szóval, az Uráli pelmenyi meghódította Szibériát. A szibériaiak nemzeti étele lett, mert hogy ideálisan illett a zord éghajlati viszonyokhoz, mint hagyományos étel.
Szibériából aztán a XIV. század végén került Oroszországba, ahol gyorsan kivívta az ínyencek (gurmanok) szeretetét.

Én most nem a hagyományos, ősi uráli pelmenyit készítettem, ahol 3 fajta hús is szerepel. Nálam ledarált csirkemell volt az alapanyag, ez már mai divat szerinti. Az eredeti leírás szerint a teljes harmonikus íz eléréséhez az arány a következő kell, hogy legyen minden kiló húsra- 450 g marha, 350 g bárány- és 200 g sertéshús. Én többnyire sertéshússal készítem, azt szeretjük a legjobban.

A klasszikus formázás szerint a körré nyújtott vagy kiszaggatott tésztára rakjuk a tölteléket és kettőbe hajtva félholdat képezünk belőle, a két végét összecsípve fülecskét képezünk. Ezt is és egy másik módot is megmutatok ma, amit egy orosz főzős műsorban láttam egyszer és feljegyeztem.
Jó hangulatban álljunk neki a készítésének! :)



A tészta receptje szerint pont annyi víz kell bele (űrtartalom), amennyi tojás- régen úgy oldották meg, hogy a feltört tojás héjában mérték ki a vizet.

½ kg liszt
2 tojás

víz (kb 1,5 dl, lehet kicsivel kevesebb)

töltelék:

darált hús (sertés, vagy fele-fele arányban sertés és marha vagy bárány vagy csirkemell)
titkos adalék- jéghideg víz, hogy zaftosabb, lédús legyen
hagyma

bors
csirkemellhez fokhagyma is

tálaláshoz:

9%-os ecet
vaj

darált fekete bors

A tojást egy mérőedénybe ütöttem fel, villával homogénebbé kevertem és ugyanannyi mennyiségű jéghideg vízzel öntöttem fel. Összeállítottam a tésztát, de elég száraznak tűnt, ezért pár csepp vizet még hozzáadtam. Az a lényeg, hogy összeálljon egy labdává. Folpackba csomagoltam, letakartam és 2 órán át pihentettem. Ez a száraz tészta nem engedi, hogy elázzon a pelmenyi tésztája főzés közben- de így elkészítve elasztikus, átlátszó vékonyra nyújtható és nem igényli az alálisztezést nyújtás közben.

Többnyire sertéshúsból készítem, de most a kevésbé megszokott, diétásabb csirkemellből készültet írom le. Ugyanúgy készül a többi töltelékkel is. Ledaráltam ½ kg csirkemellet, 1 cikk fokhagymát (ha sertésből készítem, csak hagymát teszek bele), 1 nagyobb fej hagymát. Sóztam, borsoztam. Adtam hozzá egy kis hideg vizet, hogy zaftosabb legyen.
Miután a tészta kipihente magát, jól átgyúrtam, 3 felé osztottam, egyik darabból rudat formáztam. A többit letakartam, mert gyorsan szárad. Kis darabokra vágtam, mindegyik darabot vékony körré nyújtottam, ráraktam egy kanálkányi fűszerezett húst és megformáztam. Először a közepénél csíptem össze és először jobbra, majd balra haladva, összenyomtam a széleit. Aztán a két végét összecsíptem. Úgy vettem észre, hogy a tészta, a megszokottól szárazabb mivolta miatt, nem ragad össze a széleinél, ezért egy tálkába vizet készítettem magam mellé és az ujjammal megvizeztem mindegyik korong szélének a felét- így már tökéletesen összeillesztődött, főzés közben egy sem nyílt szét. Az uráli pelmeni apróbbra készül, mint a többi fajta. Én az általam megszokott nagyságban alakítottam. A kész pelmenyi alá már hintettem egy kis leheletnyi lisztet, mert hátha mégis leragad a várakozásban, míg mind elkészül (előrelátó prevencióként, pedig tényleg jó arányú a tészta és nem ragadt, mert pár darabon kipróbáltam) :D

Egy nagyobb fazékban sózott vizet forraltam, a pelmenyit beleraktam és forrástól számítva 10-12 percet főztem. Szűrőkanállal kiemelve, jól lecsepegtetve mélyebb tányérra raktam.
Tálalásnál kis ecetet, vajdarabkákat rakunk rá, az uráli pelmenyihez használtam egy kis apróra vágott zöldpetrezselymet. Sót, borsot kínálunk mellé. A vajas, ecetes, borsos lében megfürdetve egy-egy villára tűzött pelmenyit- élvezettel elfogyasztjuk! Imádnivalóan finom!

CSEBUREKI

A fenti mennyiségből kb. 50 db pelmenyim lett. Maradt még egy kis tészta, és a húsból is, ezért készült ráadásnak 5 darab csebureki is. Ami leginkább hússal töltött lángosnak definiálható.

Tányérnyi méretűre nyújtottam a tésztát és a felére vékony húsréteget kentem, a széleit, vizezve, lenyomkodtam. Villa végével megcifráztam. Bő, forró olajban aranyszínűre kisütöttem. Nagyon finom, ropogós lett. Nem kell ennyire ducira tölteni, de a húsmennyiséget fel kellett használnom.

A tészta itt is jól vizsgázott :)



A másik formázási módot lefotóztam fázisaiban, remélem érthető lesz, ha nem, akkor bátran lehet kérdezni, segítek!
A körformájú tésztát a közepe felé hajtottam három oldalról oly módon, hogy egy háromszöget kapjak. Lefordítottam a hajtott oldalt alulra. Mokkáskanállal pont a közepébe raktam a húst és fölötte összecsíptem a háromszöget, a piramis széleit két ujjammal összecsíptem. Az elején letűrt széleket óvatosan kifordítjuk alulról. Gyönyörűen mutat. Főzés közben sem veszítette el a formáját! Gőzön is készíthető.

TÖLTELÉK:

300 g darált húshoz 2 közepes fej hagyma darálva, só és bors.

A blogspot nem engedett több fotót felrakni, túlléptem a limitet, ezért új bejegyzésben található ez a szép formázás!!!
http://vicuska13.blogspot.com/2012/02/pelmeni-masik-formazasa-fazisfotokkal.html 


Általában ezt a receptet használom a pelmenyi (pelmeni) készítéséhez:

A nem uráli pelmenyi hozzávalói, nagycsaládos adag, de a fele mennyiség akár le is fagyasztható:

1 kg fehér liszt
2 tojás
2 kávéskanál só
3 dl liter víz

A tészta 20 percet pihen letakarva.

1 kg bárány- vagy sertéshús
fél kg hagyma (mindig a hús mennyiség fele, hogy lédús legyen)

bors
kis hideg víz a zaftossághoz, kb amennyit felvesz a hús

A töltelék a hozzáadott víztől nem lesz gubics-szerű, kemény, hanem finom, zaftos és nem mellesleg, szaporítja a húst. Ugyanúgy töltjük, mint az urálit. 0,3-0,5 mm vastagra nyújtjuk a tésztát lisztezett gyúrótáblán. Szokták 5-6 cm-es kockákra felvágni a tésztát és azt tölteni, akkor nem marad „hulladék”. Ahogy feljött a víz felszínére, még 5 percet főzzük.
A legegyszerűbb készítési mód a pelmenyi szaggató használata, ahol a tésztalapot ráterítjük, a lyukakba rakjuk a húst, letakarjuk egy másik kinyújtott tésztalappal és nyújtófával intenzíven lenyomjuk, átgörgetjük. Egyszerre 36 db pelmenyit kapunk így egyszerre.

Jól fagyasztható- lisztezett tálcára sorban szétrakjuk, mélyhűtőbe tesszük, amikor megfagyott, az kb olyan 20-30 perc, de lehet fél nap is, vagy másnap, leszedjük és zacskóban tároljuk a mélyhűtőben. Ecettel, vajjal tálaljuk. Voltam nemrég itt, Budapesten, egy kazah konyhán, ahol tejfellel kínálták. Úgy is finom volt! Én vajas-borsos-ecetesen szeretem.

Remélem, mindent leírtam, amit szerettem volna. Jó étvágyat! :)

PS: A következő blogbejegyzést is érdemes megnézni, ott vannak a fázisfotók a virágos formázásról.

A hagyományos, klasszikus recept és formázás itt található a blogomon.

Facebookon is megtalálhatóak a receptjeim

vicuska13.blogspot.hu