Üdvözöllek a blogomon!



Keresés ebben a blogban

Közreműködők

2014. február 18., kedd

ÜZBÉK FERGANSZKI PLOV, Sztálik receptje szerint


Cталик Xанкишиев- ismert és népszerű szakács. A receptet a blogjában találtam anno. Nagyon étvágygerjesztően prezentálja!

Üzbék közmondások szerint:

"Ha meg kell halni - legyen az a Piláftól!”

„A szegény ember plót eszik, a gazdag ember CSAK plóvt”.

plov (piláf vagy egyszerűen rizseshús), közép-ázsiai eredetű (Wikipédia).

Az üzbék plovt mindenki másként készíti el, más a kinézete és ízkombinációban is különbözik, ha történetesen Taskentben, Buharában vagy Andizsénban főzik. Sőt, ugyanazokból a hozzávalókból teljesen más eredményt kapunk. És mindenki úgy hiszi, hogy ő készíti helyesen. Elmesélem, hogyan készül az IGAZI plov- tulajdonképpen az üzbék ferganszki rizses hús...
Évszázadokon át csak férfiak készítették, férfi elfoglaltság volt!

Hozzávalók:

bárányhús- 1 kg színhús és 3-4 db csontos oldalas (helyettesíthető jó marhahússal vagy borjúval)- én borjút használtam...
bárány faggyú szalonna- 300-350 g (szintén helyettesíthető pl. növényi vagy inkább Olíva olajjal)
rizs- 1 kg- (nem apró, hanem nagy-szemű, egész)
piros sárgarépa- 1 kg
2-3 közepes fejű hagyma
2-3 fej fokhagyma
1-3 csöves paprika (akár piros, akár zöld)

zira (római kömény)

Először is felvágjuk az érett, de nem fiatal sárgarépát. Nem reszeljük nagy-lyukú reszelőn, se nem aprítjuk konyhai robotgépben, hanem türelemmel felvértezve határozottan 3cm x 0,3 cm-es hosszú szalmára vágjuk. Megjegyzem, hogy a sárgarépa az üzbék plov lelke! Ha nincs otthon készletben sárgarépa, nem kell elkeseredni, akkor ez nagyszerű alkalom arra, hogy majd legközelebb főzzünk plov-ot :)
Kb. így vágjuk a sárgarépát:


Előkészítjük a húst: 1,5 cm-es kockákra vágjuk, a csontos részeket enyhén besózva oldalra tesszük, hogy átjárja kissé.
Átválogatjuk és alaposan átmossuk a rizst, mindaddig, amíg tiszta víz folyik le róla. Beáztatjuk meleg vízbe (de nem forróba). Higgyék el, ezen nagyon sok múlik!
Nagyon erősen, max tűzön felhevítjük a vasedényünket. A fél cm-re vágott szalonnát (sertés szalonnáját használtam) kiolvasztjuk, és az aranyszínű tepertőt szűrőkanállal kihalásszuk. A rituálé szerint enyhén megsózva el is fogyaszthatjuk- vékonyra szeletelt hagymával és lepénnyel vagy kenyérrel. Ideális harapnivaló!
Ha olajat használunk fel, miután felhevült, óvatosan belehelyezünk egy egész hagymát és sötétre sütjük. Ez elveszi a mellékízeket.
Most a forró olajban (zsírban) átsütjük, 5-6 percig egy-egy oldalt, a csontos húst, szép aranybarna színt kapjon. Kiemelve félretesszük.
Miután újrahevítettük az olajat (zsírt), belekeverjük a karikára! vágott hagymát. Akkurátusan átsütjük, időnként megkeverve, míg a benne lévő nedvesség elpárolog. Most hozzákeverjük a húst és a hagymával együtt sütjük. Ha a hagymában hagytunk volna nedvességet, akkor a hús nem sülne, hanem csak párolódna!
Egyenletesen beterítjük a sárgarépával és 2-3 perc múlva óvatosan átkeverjük az egészet, nehogy összetörjön a répánk. 10-15 perc után közepesre vesszük a tüzet. Hozzáadjuk a kömény egy részét. A sárgarépánknak meg kell puhulnia és plov illatot kell árasztania, ha ezt nem érezzük, akkor nem sütöttük eléggé… (vagy náthásak vagyunk).


Felöntjük forró vízzel, hogy 1-1,5 cm-re mindent ellepjen. Beleeresszük az egészben hagyott fokhagymákat, amiről levágtuk a gyökerét és leszedtük a külső héját és az egész sérülésmentes paprika csöveket. Ha friss a paprikánk, később adhatjuk hozzá. Ha száraz és kemény, akkor ez az a pillanat.
Abszolút nem számít, hogy szeretjük-e a fokhagymát vagy a paprikát- bele kell rakni!

Most következik a csontos hús, miután felfőtt, minimum fölé állítjuk a tüzet alatta. Mindez, nem kevesebb, mint 40 percig főjön fedő nélkül. A víz apránként kifő és átlátszóan telített piros-barnás színt kap.
Megint nagyra emeljük a lángot az edény alatt, most megsózzuk. Általában egy jó púpos evőkanállal megy bele, de inkább kóstoljuk meg, mert kissé sós ízűnek kell lennie, hiszen a rizs majd magába szívja a só egy részét.
A csontos részeket most már kihalászhatjuk, mert már nincs rá szükségünk. Megkaptuk azt a „zirvák”-nak nevezett alapot, amiben a rizsünk fog „fürödni”.
A rizsről leszűrjük a vizet és belekanalazzuk egyenletesen elterítve a teljes felületen.


Az egészet felöntjük 1 l forró vízzel, de csak óvatosan, hogy a rizsréteget ne sértsük. Fontos, hogy túl ne öntsük, inkább picit kevesebb legyen és pótoljuk, ha szükséges, mert elronthatjuk. Az a lényeg, hogy a víz a rizst ellepje.
Maximumra állítjuk a tüzet alatta és 1 percre le is fedhetjük, hogy minél hamarabb felforrjon. A főzés folyamata alatt a víz a rizsszemek között párologjon, miközben minden rizsszemet átölel. És semmi esetre sem szabad megkeverni!!! Különben nem plóvt kapunk, hanem csak ragacsos rizst hússal…
Megkóstoljuk a rizst. Nem kell, hogy ropogjon a fogunk alatt, de jól megduzzadt legyen, miután felszívta az összes vizet, akkor majdnem készen van. Ha még ropognak a rizsszemek, adjunk hozzá 50 g vizet, de nem többet, mert könnyen elronthatunk mindent. Ha kezdőként mégis túlöntenénk, abban az esetben a rizsrétegekben lyukakat készítünk a fakanál nyelével az edény aljáig, hogy a víz könnyebben kipárologjon. De ez persze csak „reanimáció”, mert ha mindent helyesen csináltunk, akkor erre nincs szükség. Amikor úgy érezzük, hogy már-már készen vagyunk és a víz is majdnem elfőtt, akkor levesszük a lángot közepesre, megvárjuk, amíg a víz véglegesen eltűnik, és teljesen takarékra állítjuk a tüzet.

Megszórjuk a rizst a köménnyel és az edényt fedővel légmentesen lezárjuk.

Várjunk 20-25 percet és nyissuk ki. Óvatosan, mert kicsap a forró gőz! Kicsit fellazítjuk a rizst, miközben kihalásszuk a paprikát és megkeressük a fokhagymákat. Óvatosan, hogy meg ne törjenek, átemeljük őket egy tányérra. Akkurátusan átkeverjük a plovt. Nagy kerek (vagy szögletes) edénybe halmozzuk tornyosan a rizst és a tetejére helyezzük a fokhagyma fejeket, a paprikával és csontos hússal díszítve tálaljuk!

Tegnap csirkehússal készítettem

A plovt kanállal eszik, nem villával, mert az ugyanolyan lenne, mintha egy nőt csipesszel tapogatnánk.

A fokhagyma zseniálisan finom, a belsejét rápréseljük, kinyomjuk az előttünk lévő rizsre- ez majd fenntartja az étvágyunkat, amikor majd először érezzük azt, hogy jól laktunk.

Tanácsok: ha mégis sikerült elsóznunk a plóvt, tegyünk bele 1-2 krumplit, azt is megehetjük majd, mert finom lesz, de megmenti a helyzetet, mert magába szívja a sót. A zirvák napokig eláll a hűtőben, ha vendégeket várunk, elővéve már csak 1 óra szükséges a tálalásig.
Ha valaki esetleg túlenné magát (ami könnyen megtörténhet) és nehezen veszi a levegőt, akkor erős zöld tea mellé egyen vékonyan felkarikázott hagymát, ecettel megspriccelve. Másnap reggel pedig jót tesz egy erős fekete tea nagy mennyiségű cukorral reggeli nélkül.

Itt található a blogomon az azerbajdzsán bastirmali Dzsudzsa plov receptje egész csirkéből!
Itt pedig az indiai biryani cirkemell receptje!

Facebookon is követhető a blog!

vicuska13.blogspot.hu

19 megjegyzés:

Hankka írta...

Vicuska, élmény volt olvasni! :) A végére pedig jól meg is éheztem, és bár nem ismerem a plov-ot, de nagyon finomnak tűnik! :)

Vicuska írta...

Ha sikerült az érdeklődésedet felcsigáznom Hankka, annak igazán örülök, nagyon finom étel!

Tiffanylda írta...

Ahogy olvastam, végig izgultam, hogy én hol rontanám el! :))) Nekem ez egy nagy programnak tűnik a konyhában, de biztos megéri, mert irtó guszta! Kipróbálás helyett, inkább Nálad kóstolnám meg! :D

Vicuska írta...

Ildikóm, szívesen vendégül látlak!!! De ne ijesszen el a bő leírás, annál sokkal egyszerűbb az egész folyamat :D

Névtelen írta...

Imádom a receptjeidet! :)

teller-cake írta...

Már a név is izgalmas volt, hát még végigolvasni!! Megyek is, keresek valamit a hűtőben.... ;-DD

Vicuska írta...

Köszönöm, Névtelen!
Izgalmas elkészíteni is, Zsuzsa! :) Gondolj bele- egy ősi recept!

Katalin írta...

Micsoda különlegesség! Nagyon gusztán tálaltad, öröm volt nézni és olvasni is :-)

Vicuska írta...

Örülök, hogy tetszett, köszönöm, Katalin :)

Márti írta...

Ez igazán jól hangzik! Ugye, pulykából is finom lehet?

Vicuska írta...

Borjúból, disznóhúsból a legfinomabb, csirkével is ízlik, de bátran próbáld ki pulykahusiból és referálj, kíváncsi vagyok rá, mit mondasz majd. Szerintem jobban fűszerezd, mármint több római köményt és csípős paprikát használj, ha bírjátok. A pulykahús semlegesebb ízre, nem? Habár a csirke is az már, ha nem házi.

wanna írta...

aj-aj, ennék egy igazi jó plovt..., de helyesen üzbég :)

Vicuska írta...

Az orosz Wikipédia szerint Uzbekisztán «Республика Узбекистан» http://t7.hu/1454 sőt az angol Wiki szerint is "k"-val írják:
t7.hu
Annácska, akkor miért gondolod, hogy üzbég és nem üzbék? (nem Üzbegisztán)
Ha megmagyarázod, elfogadom!

Gabriella konyhája írta...

Vicuska, ez az étel annyira jól néz ki, én pedig most jó éhes is vagyok... nagyon szívesen megkóstolnám! :)

Vicuska írta...

Érdemes megkóstolni! :) Köszi :)

Gerdi írta...

Végigolvasni is izgalmas volt, hát még készíteni! De biztosan csak elsőre lenne az... Nagyon tetszik a recept, különösen, hogy régi, legjobban mégis az teszik, hogy ez a férfiak asztala:-)

Vicuska írta...

Gerdi, egyetértünk, az utóbbi nekem is imponál!!!! Valóban időtálló recept, örülök, hogy tetszett :)

marisz57 írta...

Érdekes recept, a képek alapján pedig nagyon kívánatos étel.
Van a fagyasztóban bárányhúsom, megmutatom a férjemnek ezt a receptet, hátha kipróbáljuk.

Vicuska írta...

Kíváncsian várom az eredményt, remélem elkészíted :)