Üdvözöllek a blogomon!



Keresés ebben a blogban

Közreműködők

2012. február 9., csütörtök

PÁROLT HÁZI- VAGY VADNYÚL ZSEMLEGOMBÓC KÖRETTEL







Még decemberben kaptam egy vadnyulat, a feléből ez a pecsenye készült krumplifánkkal , a másik feléből pedig egy rendkívül ízletes párolt húst készítettem el, melynek receptjére Horváth Ilona szakácskönyvében találtam rá. Nem változtattam a hozzávalókon, tényleg nagyon finom lett.

A feldarabolt nyulat lábasban annyi vízzel öntöttem fel, hogy ellepje. Enyhén megsóztam és főni tettem. 3 nagy sárgarépát és 2 petrezselyemgyökeret meghámoztam, felkarikáztam, egy nagy fej hagymát szintén karikára vágtam. Az előkészített zöldségeket hozzáadtam a fövő húshoz. Rádobtam 2 babérlevelet, 4 gerezd fokhagymát, pár szál kakukkfüvet, 1 pohár vörösbort, 1 evőkanál ecetet, néhány szem egész borsot. Amikor félig megpuhult a nyúlhús, 5 dk zsírral és 3-4 dk liszttel világos rántást készítettem, a zöldséges lével felengedtem és a húshoz kevertem. Két evőkanál cukrot karamellizáltam, kevés vízzel felöntöttem és hagytam a karamellt teljesen feloldódni. A mártáshoz öntöttem. Leheletnyi citromhéjjal, egy evőkanál mustárral ízesítettem. Lassú tűzön puhára, készre pároltam a nyulat. 2 dl tejfölt hozzákevertem, hagytam egyet forrni és lekapcsoltam a tüzet alatta.
Zsemlegombóccal tálaltam.

Hajóka, alias seafalcontól lestem el a zsemlegombóca receptjét , annyi picinyke különbséggel készítettem el, hogy ő sütőben pirította a kenyeret és nem adta meg a tej és liszt mennyiséget.
Vadas húsok kiváló, nagyon finom körete a zsemlegombóc, amit ma már képtelenség jól elkészíteni a gyors eljárással készült, felfújt zsemlékből, „hiszen ma már nem kapni olyan zsemléket, mint hajdanán, amikor kitalálólodott a recept.”

4 adaghoz:

7 szikkadt kenyérszelet, héját lehámozzuk
füstölt szalonna felkockázva
2 tojás

bors
egy csomó petrezselyemzöld
300 ml tej
300 g búzaliszt

Gyorsan készül, ezért oda teszünk lefedve, mert így energiatakarékosabb, egy fazék vizet forrni.
Az apró kockákra vágott szalonnát átsütöttem, szűrőkanállal kiszedtem a zsírjából és félretettem.
A kenyérről levágtam a héját, 1x1 cm-es kockákra vágtam. Az eredeti recept szerint tepsiben lett átpirítva, én a szalonna kisült zsírjában kis lángon majdnem aranybarnára átsütöttem. Egy nagyobb tálban egyneműre kevertem a tojásokat a sóval, borssal, hozzáadott tejjel és beletettem a pirított kenyeret, átkevertem, hogy megszívja magát a tejjel. Társítottam az apróra vágott petrezselyemmel (jelen esetben a fagyasztóból), szalonnapörcökkel, és összekevertem az egészet a liszttel.
Közben felforrt az enyhén megsózott víz is, ezért kis tálkában odakészített hideg vízbe mártott kézzel, rutinos mozdulatokkal gombócokat formáztam (kb. kétdiónyi nagyságúakat), újraforrás után 10 percig főztem közepes lángon. Frissen, forrón tálaltam a nyúlhoz.

PS: a zsemlegombóc tulajdonképpen a nokedli tészta gazdagabb és kicsit más változata, a szószos húsokat, de szerintem a gomba pörköltöt is nagyon feldobja. Szerintem a párolt nyúl alapján ugyanezzel a metódussal másféle húsokkal is el fogom készíteni ezt a receptet.

vicuska13.blogspot.hu 

14 megjegyzés:

Katalin írta...

Nagyon jól néz ki a nyulad, finom lehetett, most én is nagyon megkívántam. Rég ettünk nyulat, Anyukám szokott nyúlpecsenyét sütni, ami fent is van a blogomon, de így vadasan még nem ettem nyulat. Ha sikerül nyúlhúshoz jutnom, ki fogom próbálni.

Vicuska írta...

A nyulam :) nevében is köszönjük, Katalin! Mi sem sűrűn fogyasztjuk, sajnos, pedig nagyon finom. Remélem, összehozod, megéri :)
Az a nyúlpecsenye vadász módra, ami Nálad fenn van a blogon, szintén nagyon csábító.

trollanyu írta...

Milyen szépen kezdődik, kaptam egy vadnyulat:) Miért nem kapok én vadnyulat? Nagyon finom lehet, főleg a zsemlegombóccal.Ha valaki mégis megajándékoz egy akármilyen nyúllal, máris elkészítem:)

Vicuska írta...

Trollanyu, szívesen megosztom veled, még készítened sem kell :)

Barbi írta...

Jaj Vicuska, mit nem adnék egy ilyen tartalmas finom levesért!! Sosem ettem nyulat, de tudom, hogy szeretném, mert olyan csodás látvány és mindent szeretek ami hús vagy édesség!! pl. strucc combot is ettem már és fenséges volt!! :)

Gizi írta...

Azt elhiszem, hogy nagyon finom volt!! Olyan guszta a képen, hogy kedvem lenne belekóstolni.:) Sajnos a vadnyulat nem szeretjük, de régebben voltak házinyulaink, és az abból készült ételek, igencsak a kedvünkre való volt.

Tiffanylda írta...

Sajnos, én nem szeretem a nyulat... és nagyon csúnya dolog, de a családnak sem főzök, nem mintha kapnánk valahonnan is! Minden vad jöhet, csak a nyúl nem. magam sem értem...
A zsemlegombócot fincsire turbóztad, én csak sima nokedlitésztával szoktam, de legközelebb a vadas mellé így készítem, mentettem!:) Ja, még annyit, hogy nálunk nem csak a zsemle, de a kenyér sem a régi. Morzsálódik, szétesik. Szeletelni? Amikor nagyon friss, esetleg..., de akkor meg abból nem lesz zsemlegombóc!:) Azért igyekszem kipróbálni saját sütésből! Köszönöm!:)

Vicuska írta...

Drága Ildikó, képzeld, bár egy családban nőttünk fel, de öcsém sem enné meg, sem vad, sem szelídként :) ő is nyúlbarát (érzelmileg kötődött eme állatkához gyerekként).
A sütőipar termékeknél a nagy térfogat dominál, sajnos, ahogy írod is- morzsálódik, szétesik. A mai felgyorsult világban minőségi helyett inkább mennyiségi kiszolgálásra termel a piac, additív anyagokban, tartósítószerekben bővelkedik "mindennapi kenyerünk". Korunk negatív hatása ez- ráadásul messze nem is olyan finomak, mint a hagyományos eljárással készített pékáruk.
Azt tapasztalom a blogosok körében, hogy egyre inkább preferálják a házi kenyér sütését, előidézve az "otthon sütött kenyér melege – érzést". Nem sűrűn, de egyre gyakrabban sütök én is :) Próbálok beletanulni...

Márti írta...

Pont a napokban mondta egy ismerősöm, hogy van 6 nyuszija, és kérdeztem, nem adja el nekem az egyiket? erre azt mondta, nem mert sajnálja levágni! pedig már nagyon rég vágyom rá, és ezzel maradok! Gyermekkoromban, sok nyulunk volt,mi nagyon szerettük!

wanna írta...

Nekem sincsenek a vadnyúllal kapcsolatban fenntartásaim, csak sajnos én sem kapok. A zsemlegombóc igazán csodás hozzá.

Vicuska írta...

Barbi, ez nem leves, csak leveses :D De ettől függetlenül biztos szeretnéd, szívesen meginvitálnálak megkóstolni! Teknősbéka levest ettem, mint kuriózum (ha egyáltalán volt benne :D), de struccal még nem találkoztam!
Gizus, házinyúlból nagyon finom, Horváth Ilona is abból készítette :)
Márti, hozzátok el élve és vágja le a párod :) Jó volt, hogy tartottatok, friss nyúlhusitok volt...
Wanna, finom a szelíd is, ahhoz hozzá lehet jutni :)

Gerdi írta...

Fincsi ruhába öltöztetted "szegény" nyuszikát:-) A saját tartású nyuszikát én le nem vágnám, ha készen kapnám, biztos, megenném. Akár zsemlegombóccal is, saját sütésű kenyérből.

Márti írta...

Na, azt leshetem! a párom még inkább nem vágná le!

Vicuska írta...

Gerdi, a ruha teszi az embert, akarom mondani- a nyuszikát :) Én is ritkán jutok hozzá és azt is beosztom legalább két alkalmi elkészítésre.
Márti, ezt kifogtad :D