A saslik definíciója- húsból készülő étel, hagyományosan
bárányból, birkából apró darabokra vágva, szokás szerint páccal készül, sütés
által- fém vagy fa nyárson forgatva, faszénparázson. Archetipikus étel (vagyis ősi, eredeti)!
Történelmileg a nomád
Eurázsiai népek étele, de hasonlóan hagyományos nyárson készült húst sütnek
ősidők óta a világ népei, mely a történelem előtti időkben gyökerezik. Az apró darabokra vágott hús gyorsan készült, ami a fa megtakarítását is jelentette
anno, nem csoda, hogy olyan népszerűségnek örvendett minden időkben!
Orosz/tatár eredetű étel, elnevezése nyárson sütöttet jelent nyers
fordításban. A Kaukázusban készítik a legfinomabban, hiszen onnan terjedt el ez a nyílt tűzön sütött hús a volt Szovjetunióban! A wikipédia szerint "nem tartozik az orosz konyha történelmi ételei közé. Oroszországban a 18. századig, nyárson általában egészben sütötték az állatokat." Azóta népszerűsége töretlen!!!
Manapság már készülhet szárnyasból is (csirkéből vagy fürjből), halból (a
halat nem kell bepácolni, csak sózni és fűszerezni, meg lehet spriccelni
citromlével), a volt Szovjetunióban sertésből, néha marhából vagy inkább borjúból.
A nyársra tűzhető még paradicsom, paprika, padlizsán, gomba, alma, krumpli…
A húst sütés előtt be szokták pácolni. A legnépszerűbb alap
pácok között találhatjuk a következőket: bor, ecet, joghurt vagy kefir,
gránátalma, citrom leve, majonéz, kivi (vele elég 10 perc), sőt ásványvíz.
A húst többnyire parázson sütik, de van egy elektromos
szerkezet házon belüli használatra, csakhogy le ne maradjon az ember az
élvezetekről rossz időjárás esetén. 20 perc után már élvezettel fogyasztható a
pirosra sült hús! Sok helyen használnak egy speciális vályút, amely 2-es, 3-as
fémlemezből készül, hosszabb lábakon áll és annyira keskeny keresztben, hogy a
nyárs ráférjen, de azért stabilan megtartsa a vájatokba süllyesztve a végeit. Az
izzó parazsat a nyársak alól a szélekre kotorják és úgy sütik a saslikot, ebben
a hőcsapdában. Jobb híján a tűzrakó két szemközti oldalára állított 2-2 szimpla
sor téglára helyezzük a nyársakat.
Tálalásnál kenyeret kínálunk hozzá, salátákat és szószokat:
ketchup, narsarab (gránátalma-lé sűrítésével nyerik- nagyon finom!) vagy
tkemali (savanyú azonos nevű szilvából készül, nálunk a neve Mirabella illetve fosóka, pisa, potyó- ekként is ismertek a nép között, könnyen
hasmenést okoz) vagy
éppen adzsika (grúz fűszeres paprikakrém, lehet csípős is).
Az örmények még a hús előtt sütött és felvágott padlizsánból,
paprikából, paradicsomból és zöld fűszerekből készült salátát adnak mellé. De szintén
kedvelt a krumpli szalonnacsíkokkal váltakozva nyársra húzva és sütve.
A kebab török eredetű szó, kockázott és nyárson
sütött húst jelent, hasonló a saslikhoz, akár a magyar rablóhús.
A 70-es, 80-as években nem múltak el a május elsejei
ünnepnapok sasliksütés és evés nélkül a volt Szovjetunió területén, de talán a
mai napig az első szabadban nyársalást a május eleji napokra tűzik az emberek,
annyira népszerű és közkedvelt!!!!
Hogy hogyan készül a sokak által kedvelt saslik, mindenki
tudja és mindenkinek meg van a titka, hogy ő hogyan készíti. Az én receptem titka
az egyszerűségében rejlik. Egyedi ízt kapunk, ha más fűszereket is használunk.
Ősidők óta bárányhúsból készült a jó saslik, de a mai világban széleskörűen
elterjedt a finomabb ízű disznóhús, jó bárányhúst nehezebb beszerezni. Mindenki olyan húsból készítse, amilyet
jobban szeret!
A saslik elkészítéséhez szükségünk van a következőkre:
disznóhús (pl. tarja, nyaka), kockákra, darabokra vágva
(úgynevezett „öregebb” húsoknál jobb nagyobb kockára vágni, hogy át tudjon jól
sülni, de ki ne száradjon sütés közben),
a hús mennyisége szerint mért fele, de legalább 1/4
mennyiségű hagyma,
só, a mennyisége mondjuk 2 kg húsra számítva egy lapos
evőkanálnyi legyen,
fekete bors, darált,
piros paprika, őrölt,
babérlevél,
kevés ecet 9 %-os, kellemesen ecetes lé legyen
víz, kútból, csapból folyó (lehet ásványvíz, de nem a buborékmentes!)
opcionálisan: finom hozzá, de csak óvatosan adagolva- a
koriander, római kömény- persze frissen megtörve, mozsárban. Én nem használom őket.
Egy nagyobb, zárható edénybe vagy pl. 3 literes üvegbe rakjuk a feldarabolt húst,
befűszerezzük és rászórjuk a karikára vágott hagymát (én át szoktam előtte
kézzel nyomkodni, lehet a sóval, hogy könnyebben levet engedjen). Kézzel alaposan
átforgatjuk. Csak ezek után öntözzük meg az ecettel (ha valaki nem kedveli,
akkor citrom levével, de ecetesen sokkal finomabb), amit felönthetünk hideg, lehűtött forralt vízzel (vagy nagyon
buborékos ásványvízzel), de lehet csapvízzel vagy kútból merítettel, annyival, hogy éppen hogy ellepje a húst. 1,2 liter vízre kb 1/2 deci 9 %-os ecetet teszünk.
Én mindig megkóstolom, elég sós, borsos, ecetes-e.
Folpackkal vagy fedővel
letakarjuk az edényt és a hűtőbe tesszük minimum pár órára (a fiatalabb húsnak
elég), a régiek szerint min 12 órát kell a húsnak pácolódnia, hogy teljesen átjárja a fűszerezés, de lehet egy-két-három nappal hamarabb is bepácolni a sasliknak valót, hogy
jobban összeérjenek az ízek. Időnként érdemes átforgatni. Van nekem egy régi, fehér, három literes tejes kannám, fedővel, én ebben szoktam pácolni a saslikot, a hűtőben sem sok helyet foglal és jól záródik.
Először is elkészítjük a salátákat. Utána tüzet rakunk és hagyjuk a fát leégni, amikor izzó a parazsunk,
akkor a nyársakra húzzuk a húst, előtte letisztítjuk róla a hagyma szeleteket, a nyársat időnként
megforgatva készre sütjük a saslikot. Az elején a parázsra, egy arra alkalmas eszközzel
levegőt mozgatunk, meglegyezzük, hogy felizzon és megkapja a húst kívülről, így
szaftosabb lesz, kevésbé szárad ki, mert magába zárja a nedveket. A grillsütő
rácsára helyezve sült most a saslik. Újabban trendi, hogy a sózást a végére
hagyják, mert állítólag a húst keményíti. Én próbáltam már úgy is készíteni a
saslikot, de nem tapasztaltam igazán semmilyen különbséget, szerintem sokkal
„zamatosabb” a hús, ha átjárja az a sós páclé. Tehát pácoláskor sózom.
A saslik az az étel fajta szerintem, ami képes közelebb hozni egymáshoz az embereket!!! :)
Az az illat, az a füst!!!!
Különböző salátákkal, friss kenyérrel kínáljuk! Nálam ma
hajdinás kenyér került a saslik mellé vegyes salátával, amire házi napraforgó
olajat öntöttem. De szeretem héjában sült krumplival, vagy előre héjában főzött
krumplival is, amit petrezselymes vajban átforgatok.
Olvastam arról, hogy a Krími elnöki rezidencián valamelyik
elnöknek (igaz-e vagy sem) nem lehetett tudni az érkezési időpontját, ezért
a pácot úgy készítették a konyhán, hogy nem hagymakarika került bele, hanem a
ledarált hagyma levét szűrték rá a húsra, hogy hamarabb átjárja az íze, amitől olyan sikeres lett a vele
készült saslik, hogy a közhiedelem szerint a mai napig ez a leggyorsabb és
legjobb pác a hús számára. Ily módon a hagyma sem ég rá a húsdarabokra sütés
közben és a lepiszkálásával sem kell foglalkozni a nyársra kerülő húsról!
A két utóbbi fotó esti félhomályban készült, nem volt ennyire túlsütöttnek látszó a saslik hús.
Ez pedig a legfrissebb hétvégi sütés eredménye:
Facebookon is megtalálhatóak a receptjeim
vicuska13.blogspot.hu